Bagdal Zoltán: lenni vagy maradni

Terék Annának

látja Uram itt az idő
bordái között is szorítottam
Önnek helyet
itt ahol a láthatatlan csontok
napról napra szűkülnek
ami fölött Ön Uram
ágaskodik és ordít rám
látja Uram én az éles hangja ellenére
sem mertem elmozdulni innen
még így sem hogy Ön
csak két szót képes mondani
hűségesen guggolok továbbra is Uram
akárhányszor állít választás elé
akkor sem tudom menjek-e vagy maradjak
tudja Uram szeretnék a sebein kívül
is létezni higgye el ilyen helyzetben
senki sem merne viccelődni
tényleg nem tudom mi az a háború
nem éltem a kilencvenes években
érteni tudom érezni nem
kérem Uram engedjen ki
sörétes húsának szúró
darabjai közül kérem szeretnék
a sebein kívül is létezni szeretnék
saját fájdalmakat saját keresztet
saját esést saját mondanivalót
saját elmondhatatlant hogy
ne a maga fájdalmaiban
hogy ne azokon keresztül
Uram hogy végre lásson
végre engem lásson és ha ki is enged
nem tudom biztosan megmondani
maradnék-e tovább az Ön foglya
vagy olyan messzire futnék
hogy örökre elfelejteném