VERS

Híres B Ede: Nem tudom mi vagyok

útszélen kereszt
eső ázatta repedezett
napégette omladozó
házfalon üvegnélküli
ablak a világra
rozsdás ekevas
gaz lepte udvaron
múlt vagyok
jövő nélküli bizakodás
hang nélküli lant
s Pannóniát dicsőítve
mára semmi
csak emlékezés vagyok

One Comment

  • Kiss Tamás

    Kedves Ede! Igaz…Ugyanezt éreztem, amikor Pécs felé mentünk autóval…Kiszálltunk néha, de egy idő után már az ablakon se tudtam kinézni. Gratulálok! Tömör, szép, szenvedélyes.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .