VERS

Farkas István: [utak mentén poroszkálok…]

utak mentén poroszkálok
az útra én rá nem hágok
az útra én rá nem hágok

ki tudja az hová vezet
elveszejti a lelkemet
elveszejti a lelkemet

keskeny ösvény amin járok
így talán még rátalálok
így talán még rátalálok

arra mi rég enyém volt
kéklő álom nyugodt égbolt
kéklő álom nyugodt égbolt

slam1236
misburg – ahlten 191018-19