VERS

Csikai Gábor: Születésnapomra (thx Attila)

Harmincnyolc éves lettem én.
Létemnek fura szegletén
vagyok.
Nagyok

még álmaim, s van még hitem,
de magam már nem szédítem
remény
kemény

drogjával, hisz az értelem
nekem régóta lételem,
s amíg
a víg

kedv belőlem el nem veszik,
szívem tehozzád érkezik:
barát.
S ha rád

omlik, ami a szívemet
megtölti: dal és szeretet,
akkor
az kor

adta bölcsesség, pedig még
néha köztetek lebegnék
gyerek-
sereg.

Ily kettős voltam, s maradtam,
közben meg ezer alakban
örök
körök,

amiket végig élek én.
Ha néha itt, e féltekén
lator
a tor,

azért csak egyre folytatom,
hiába robban száz atom-
bomba,
romba

tőlük nem dőlök. Le, kalap!
Hisz ki ennyiszer ment a nap
körül,
Örül!