Magda Viktória: Az örök dáma
(Léda emlékére)
Vad szerelem.
Ámulva nézem,
ahogy viharos vizeken
érkezik a dáma.
Szenvedélyes éjszakák.
Már nem titkolom vágyam,
érzem felperzsel.
Nehéz napok várnak.
Mennydörgés
ráz fel álmomból,
eltörik egy tányér.
Kifröccsen pohár bor.
Ismét elment,
talán többé sosem látom.
Hajón, vonaton küldöm üzenetem.
Mindig várom.
Previous
One Comment
Pingback: