VERS

Lövei Sándor: Távozó madár

A távozó madár ködfolt
a fák mögött,
ahol az eső árja patakká válva
a tájat kettévágja.
Az ózon-ritka tollakon átsüt a fény,
érzed, ha madár volnál,
szállhatnál magasra
hogy testedet a szél mossa.
Lebegő áradásokban ázva
lennél magaslat kék habja,
a tenger egy darabja.
Ha távozó madara
te volnál a légnek,
nem lennél rabja
a földnek nevezett vidéknek.