VERS

Szögi Klaudia: motschar

magába roskadó Anyegin-klón
ül a kocsmában reggelente
rothadó rózsaillata van
lehet csak olcsó dohány
jelenlétében nem szabad
szidni a dekadenciát
a művészúr lényéből
csordogál a bánat
vörös szakálláról poharába
spleen csöpög
nekünk az nem jut
milyen kár
fintorog is keserűen tőle
hol a boldogság
kérdezheti nagy eredetien
nem ízlik a világfájdalom
fehér kesztyűjén nincs folt
de lehúzzuk magunkhoz a sárba
akkor majd legalább
néha vigyorog.

One Comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .