Tóth Gabriella (Toga): Egy perc

Egy percre fordulsz,
csak kis időre, el,
majd látod, hogy egy pók
beszőtte az ajtót,
egy bogár a sarokból
a szoba közepére ért,
kiszáradt a friss vetés,
a por belepte a komód tetejét,
és gyűrött lett a ruha,
mit vasaltál nemrég.
A lomb lehullt,
a tavasz csak mutatta magát,
majd továbbállt,
épp mikor elfordult
a Nap is,
Te is, és újra „tél” lett.
Hideg.

Kell egy kesztyű kezedben,
gombóccá gyűrt ujjaim,
tenyered-rekeszben,
vagy kabátzsebedbe rejtve,
mikor nem fordulsz el egy percre,
ölelj meg.

Egy percre fordulsz,
kis időre, el,
és félsz, nincs ki felel,
és félsz, hova visz el
egy perc, mikor fordulsz el,
s mire érkezel?

2021. 04.15.