Csikai Gábor: Még én vagyok

annyi minden volt amiről mesélni
kéne még nektek remegő virágok
fáradó csöndek rohanó remények
titka ölel még

s meddig érhetnék ha ezek nem ölnek
merre szárnyalnék ha e láncok engem
nem kötöznének s robogó hitem sem
sírna az újabb

béke álmáért soha nem tudom meg
bévül izzó ég lakozik s nem értem
őt ki bennem rég nyugalomra vágyik
s menne is innét

messze nem jutna s tüze is hiába
mert maradnék én e vidéken és nincs
másnak éljen bennem akár hatalma
fényeim árnyán

hisz viharzó álmaimat nem érti
senki tudjon bár ragyogó csodákat
s tudjon úgy ordítani mint a torkom-
ból ami szökken

én vagyok még én s maradok sokáig
és mi lesz később utaim ha véget
érnek erről szóljon a szép utód ki
lép a nyomomba