Köves István: Sántikálni a vízen

Az ember, aki mer magába látni,
tudhatja jól, mi történik benne,
meg hát azt is, mi lesz, hogyan, mikor, s
elutálván a szüntelen levést, leginkább menne,
mert nem csak akkor fázik már, ha hideg van,
hanem ha fél. Egészen. Mint aki kihűl.
Mikor a világból kihull.
Dehogyis hull ki, csak máshol lesz. Kifogy.
Bizony, hogy lehet vízen járni, csak türelem,
majd, télvíz idején, ha hulláma tarajosra kifagy.