Nagy Gusztáv: Tolvaj voltam…

Tolvaj voltam,
lelket loptam,
hízelgőn hamisan játszottam.
Az egekig emeltem a semmit,
s te elhitted nekem a trendit,
a Brandyt és a Whiskyt,
mert az beszélt belőlem,
s te végighallgattad
az elveszett jövődet,
melyben az igaz
csak a Whisky volt,
meg a csúfos vigasz,
hogy sosem hagylak el,
mert te hallani akartad
a lelked hangját,
a szerelmet,
amiért megfizettél,
mert azt hitted,
mindig részeg maradok…