VERS

Kiss Tamás: Álmos ködök

Álmos ködök
hullnak alá
az egykori anyaföld
vértől csatakos, szivacsos Ölére
Tüdő nélkül maradtak
a szennyezett aeroszol-molekulák
rángatózva csapongva a szelekkel
életeket mérgezni képtelen képességekkel
elárvulva
Pusztulásra ítéltetve
megveszett teremtőik nélkül
egy egykori emberi csata-bolygón
az ölelés-ölés színterek végtelenjeiben
örökös névtelenségben kavarogva
Céltalanul
a célját tévesztett értelem-maradványok
összekuszált emlékezet nélküli
hulla-halmazain
abiotikus molekula-butaságokban
Érzéketlenül
különös halhatatlanságban lubickolva
Napot Holdat esőt szelet sem tudva
vakság-tudatlanság-gének örök álmát
elalvás nélküli kómában bírva

Elvégeztetett…