VERS

Márkus László: Az álszent

A szenteskedő lélek
vérszín igékből fon koszorút,
szívében tűhegynyi szálka,

mit kopjafaként aposztrofál,
de rendre belemar a segítő kezbe.

Látomásaiban angyalszárnya nő,
álmában égi jelre vár.