Nemes Edina: a pad alatt

hiányoznak a hajnali beszélgetések
ültünk a jéghideg padon, homályos volt a fény
gondoltam ilyenkor jobban megnyílik a világ
reszketve meghúztad az üveget, majd én is
vártam, hogy mondj valamit
azt gondoltam, ha összehúzom magam, talán észreveszed
hirtelen megmozdultál,
csak a köd hasított a fülembe.