PUBLICISZTIKA

Bence Erika: „Tragédia dalban elbeszélve” (Nagy Gusztáv Anyám fekete folt című verséről)

            A (nép)ballada műfaji konstrukciójának sommás leírása; Greguss Ágost (1825–1882) 19. századi néprajzkutató és irodalomtörténész mondta a műfajról, de még ma is helytálló meghatározás.

            Nagy Gusztáv Anyám fekete folt című verse nem ballada. Vagyis: látszólag nem az. Miniatűr, szomorkás dal, elégia. De mögötte mégis. Ott húzódik egy megrendítő, drámai történet, mély érzelmi töltettel: egy nagy hőfokú, erőteljes balladai történet. Sötét és megrázó. Szegényember balladája – mondanám róla, ha ez nem lenne már egy nagy költő versének címe. Az sem szabályos ballada.

            Másik találó, címszerű utalás e mögöttes történetre, amelynek e költemény keretében csak a váza érzékelhető, talán, a Cigány ember balladája lenne. (De csak nagyon félve írom le ezt, mert hosszú évek óta tartó kifejezett törekvésem, hogy megismerjem a nemzeti közösség e rétegének kultúráját is, ennek ellenére sem igazán tudom, hogy mit lehet és mit nem. Leírható-e egyáltalán, hogy „cigány költészet”, vagy csak a roma kifejezés használható? Természetesen, ha utólag kiderülne, hogy semmilyen körülmények között sem megfelelő a szóhasználat, törölni fogom.)

            Valami egyetemes megrendültség sűrítődik e rövid, ellentétezésre épülő költeménybe. Aligha tudok róla beszélni, nemcsak a versélmény intenzitása és hatása miatt, de mert korántsem mondhatom, hogy kívülállóként értem a roma irodalmat és kötészetet, e világ rétegezettségét, feszültségeit és tagjainak gondolkodásmódját.

            Azt viszont értem és érzem, hogy milyen fájdalmak feszítik a lírai alany beszédmódját, s hogy milyen mélységesen tragikus világról ad számot.

            És ami döbbenetes: az alapvető léttragikum nem a „lilára verte” megállapításban gyökeredzik, hanem a „fekete folt”-metaforában, az „előtte sem élt” paradoxonában: a „nem élet” állapotában érhető tetten.

            Nem esszéisztikus lezárás

            Felolvastam húszéves fiamnak a verset anélkül, hogy bármilyen róla szóló gondolatomat megosztottam volna vele.

            Egészen döbbenetes tekintet kísérte. Azt mondta szomorú. És olyan, mint József Attila.

            Igen. Nem is kell különösebben magyarázni. József Attila.

            Remény

            Talán, mégis. A vers beszédmódja, érzékelhető hatása ad reményt. Hogy célba talál. A fiatalokat is megszólítja.

Nagy Gusztáv


Anyám fekete folt

Apám ezermester volt,
Anyám a fekete folt,
Apám mindenhez értett,
Anyám csak minket féltett,
Apám vályogot vetett,
Anyám sarat dagasztott,
Apám a kocsmát járta,
Anyám zokogva várta,
Apám lilára verte,
Anyám azt is lenyelte,
Apám nem sokáig élt,
Anyám előtte sem élt.

Első megjelenési hely: Holdkatlan, VIII. évfolyam, 8. szám. Horizont rovat.

http://holdkatlan.hu/index.php/rovatok/horizont/10590-horizont-bence-erika-nagy-gusztav-anyam-fekete-folt-cimu-verserol