Ternyila Pál: KarantÉN
1 min read
Rideg a doboz.
E hideg csontig hatol,
már nincs lüktetés.
Sziklák takarják
az égboltot. S rögöket
szór az üresség.
Várjuk…, nyílik a fedél!
De nem baj!… Még pihenek.
Rideg a doboz.
E hideg csontig hatol,
már nincs lüktetés.
Sziklák takarják
az égboltot. S rögöket
szór az üresség.
Várjuk…, nyílik a fedél!
De nem baj!… Még pihenek.