VERS

Holczer Dávid: Neked integet

Hommage à Kurt Vonnegut

Tessék, Idő, megállni.
A várakozás nem a mi asztalunk,
keseredjen bele más.
De te
ne telj ilyen gyorsan.
Hadd éljünk meg. Hadd éld meg,
hogy megélnek.

Ne válaszolj, mert – hallod –
kérdések nincsenek;
csak a morajlás,
hogy így megy ez.

Egy felesleges találmány vagy.
Egy örökmozgó akármicsoda.
Egy változással definiált állandó.

Kényelmes ennyire telítettnek lenni?
Kényelmes kiszórni magadból mindent?

Szüntesd meg, Idő, a múlást,
hogy aztán te is elmúlhass.
Tudom, hogy ezt szeretnéd.
Ezért nyúlsz mindenhez
enyves kézzel – hisz tudod,
így megy ez.

Ha múlásra adnád a fejed,
Idő, én segítelek.
Baráti kötelességem
végezni veled.

Nézni, ahogy
a végórán
millió feszült ér
neked integet –
Idő, látod, mondtuk,
hogy így megy ez.