Varjú Zoltán: Egy kortynyi kávé
Hajnali madárszóra ébredez a pirkadatÁlmatag szemekkel. Dereng még az éj.Távoli ugatás hangja veri fel a csendet,Kávét forral a tűz. Éjsötét leplet köhögHangosan, a Hold mögé bújt néma űr,Mindenségbe szórva az ezüstkrákogást.Megrepedt mennyezetről csüng alá,Megkoszlott falakat szürkére mázolón,Árnyékot vetve a gyertyaláng. LeégettCsonkjain…
Csikai Gábor: A csendet visszakérem
bár a múltam cserben hagyomvan mi maradt változatlanegy kicsikét benne lakomminden egyes áldozatban minden egyes fájdalombaaz enyém is belemászikés ha annak árja tompasajgás mégis fele gyász itt és a fele megrettenésmi ellenem néha vét isami végül nem lett kevéscsöndes bálvány néma…
Vörös István: Az eltűnés sorrendje
(Gergely Beatrix fotója) Mikor válik fölöslegesséegy ember élete? Az ember élete?Az emberek élete?Akire sose volt szükség, sosemúlja idejét sem. Időtlenközömbösségbe burkolódzik,mint felhőbe a hegy,melyről később, mikor kisüt a nap,kiderül, hogy nincs is ott. Ám a korformájú emberek,akik a korukat formálták,és olyanok…
Debreczeny György: félreolvasások 126.
visszahívnak nyolcvankétezer láncfűrésztmert önöktől bekapcsolhatnak(maguktól)* bort iszik és vizeletet prédikál* boa konstruktőr(constrictor)* téruszonya van* karácsonyi átverés(ár)* eladó gáz készülék* csak háborúzni jár belé a lélek* csak azok karácsonyozhatnak biztonságbanakik már meghaltak* lakásmámorban(Lajoskomáromban)* a hasmenéssel ön sok szájmenést takaríthat meg* karácsonyra lepd…