ESSZÉ

Rasztovác Henrietta: Ködből jöttek, de égből pottyantak

Balázs Attila Magyarfauszt  című regénye és Madách Imre Az ember tragédiája című drámája alapján

„Kicsoda vagy tehát?
Az erő része, mely
Örökké rosszra tör, s örökké jót művel.”

(Goethe: Faust)

 Balázs Attila „ördöngös regénye”, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című drámája közti párhuzamok feltárásában központi helyet foglal el a „disznófarok-ábrába” (5) rendeződő idő, az időutazás, az örökké a sarkunkban lesekedő Sátán (itt Lucifer), valamint a három időben és térben teljesen külön világot képviselő főszereplő, miszerint mind a hárman már második, vagy talán sokadik életüket élik, más-más színben, életben, értelemben.

Balázs Attila az ördöggel paktáló, alvilágba alászálló hős témáját dolgozza fel, mint Goethe Faustja, aki vérével megpecsételve eladja lelkét Mefisztónak, mint ahogy Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében Ádám és Éva ellenszegül az Úr szavának, és enged a gonosz csábításának.

„Ugyan, mi értelmük megint / e túlontúl szavaknak? / Jó lesz akármily kis levél. / Tintád pedig legyen egyetlen cseppnyi vér.” (GOETHE, 2004, 66.)

Madách Imre tragédiájának műfaji előzménye egyértelműen GoetheFaustja. Balázs Attila regényének cselekménye is három főhős köré szerveződik, akik különböző nemzetiségűek, mégis egy nyelven beszélnek: magyarul. Goethe Faustját Balázs Attila is megjeleníti a regényében, mint a német reneszánsz asztrológusa, okkultistája, alkimistája, aki mindenből tréfát űzve képtelen magát hallgatásra bírni. Mellette még megjelenik dr. Hatvani István (Magyarfauszt), aki egyben dr. Johann Faust ellenfele is, valamint a szerb nemzetiségű Nikola Tesla, a Voltember.

Három ember, három nemzet, három nyelv, mégis egy az érdeklődésük. Diskurzusuk során szó esik életről, halálról, magyar krónikákról, hiteltelen történelmi eseményekről, költészetről, irodalomról, és a mindig témában forgó Isten létezéséről, valamint az „örökké ott szekundáló Sátán munkálkodásá”-ról és az „elmaradó, az események mögött poroszkáló idő problematikájá”-ról, bevonva a Föld keletkezésének különböző elméleteit a Teremtéstől a hawkingi „Nagy Bumm”-ig. (BALÁZS 2019, 5.)

Magyarfauszt

„Az igazi ember az istennek élt.
A költött ember az ördögnek.
Az ördög embere – túlélte az istenét.”

(Mikszáth Kálmán)

A XVIII. század kiemelkedő alakja. Igazi reneszánsz alak és kora polihisztora Hatvani István, más néven „a magyar Faust”. Magyarországon több területen úttörő szerepe volt. Közel állt hozzá a filozófia, kémia, valamint a fizika. Gyakran végzett kísérleteket, emiatt sokan az ördöggel cimborálónak tartották. Alakja elsősorban Debrecenben vált ismertté.

Hatvanit csillapíthatatlan tudásszomj jellemezte. Az a hír járta róla, hogy azért ért mindenhez, mert szövetkezett az ördöggel, és cserébe a lelkét adta érte. A debreceniek szentül hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni. Ezek a „Hatvani-mondakörök” magyarázhatók bűvészi képességeivel és csillagászati ismereteivel is. Közel állt hozzá a fizika, számtan, mértan, teológia, orvosi élettan, amelyeket saját maga is oktatott. A kísérleti fizikán kívül tanított kémiát, növénytant, állattant, orvosi élettant, földrajzot, a teljes mechanikát és a csillagászat elemeit. (BERTA, 2019)

Hatvani István alakja egyenlő Goethe által alkotott Fausttal, aki hivatását illetően szintén orvos. Goethe Faustja sem érte be tudásával, ezért lepaktált az ördöggel, és cserébe a lelkét áldozta fel érte. „… alakja Hatvaniéval együtt gyakorta került olyan összefüggésbe-fonódásban, mint a valami és a valaminek az árnyéka, s ebben a szimbiózisban egyikük se tudja átugrani mint árkot, a másikat.” (BALÁZS. 2019, 15.)

Hatvani és Faust beleléptek az ördög bocskorába. Bizonyítékként hozható fel, hogy a tiszta ember egy életre képes ezen a Földön, Hatvani viszont már második életét éli, ami alátámasztja azt az állítást, hogy ő is a lelkét adta a Sátánnak, a tudásért cserébe.

Egy másik feltevés szerint az ördöngös históriák, amelyek Hatvani nevéhez fűződnek a diákok tréfás hangulatának és gazdag fantáziájának szüleményei. Hatvani István volt Magyarországon az első, aki fizikai kísérletekkel foglalkozott. Akkoriban az emberek az ilyen fajta tudós embert elítélték. Emberfeletti képességekkel ruházták fel. Ezek a fizikai kísérletek, amelyek akkoriban új dolognak számítottak annyira hatottak az élénk képzeletű, fiatal diákokra, hogy kedvenc tanárukat úgy tüntették fel, mint holmi misztikus alakot.

Madách Tragédiájában Ádámot szintén „magyar Faustnak nevezték neves esztéták és akadémikusok.

Az ember tragédiájában szintén Lucifer áll a középpontban. Ádám megtagadja az Úr szavát, és engedelmeskedik a gonosznak. Cserébe jövője belátásáért Ádám lemond a Paradicsomról, ellenszegül Istennek és Luciferhez társul. Lucifer az alvó Ádámot álmában végigvezette az emberiség történelmén az ismeretlen, távoli jövőbe.

Idő

A regénydrámában központi helyet foglal el az idő, amely „… a hajlékony, itt-ott előrefutó, vagy éppen elmaradó, az események között poroszkáló idő problematikája. Az időé, amely a Paradicsomból kiesett Voltember szerint kissé furcsán viselkedik a központi színtérül szolgáló kórház körül, de odabenn is, ahol csak látszólag állt meg. Egészen furcsa alakzatot mutat. Hol kinyúlik, hol gomolyogva mintegy: disznófarok-ábrába rendeződik.” Hatvani István, valamint dr. Johann Faust szerint: „meg lehet szokni ezt is, mint mindent.” (BALÁZS, 2019, 5.)

A mű cselekménye három főhős köré rendeződik. Három főhős, három különböző időből származó ember, mégis egy helyen. A XV. században élt dr. Johann Faust, a XVIII. század polihisztora dr. Hatvani István és a XX. század nagy tudósa, Nikola Tesla.

A történet elején már felvilágosítást kap az olvasó, hogy az idővel valami nincs rendben.
„Csak kezdetben bosszantó, ha az ember a parkolóban a saját autója helyett egy régebbi típusút talál – benne a kalapjával meg az ernyőjével. Utóbb átsiklik efelett, mert kárpótlásul néha meg egy-egy futurisztikus, csajozós álomautó várja ugyanott. Bár tesszük hozzá: benne a megöregedett szeretőjével.” (BALÁZS, 2019, 5.)

Madách Imre „emberiségkölteményében” Ádám és Éva nem elégedett meg azzal, amit az Úr adott nekik. Tudni akarták, mi vár rájuk a jövőben, ezért Lucifer álmot bocsájt rájuk: „Legyen. Bübájat szállítok reátok, / és a jövőnek végeig beláttok / Tünékeny álom képei alatt.” (MADÁCH, 1994, 26.)

Madách színtereit évszázadok választják el egymástól, amelyek jelenetei csak lazán függnek össze. Térbelileg, illetve időbelileg nem kapcsolódnak közvetlenül. A londoni és a falanszteri szín között több tízezer vagy százezer év kering. A mennyekben a végtelen, mitikus, jelöletlen idő uralkodik, azonban a földi életben a véges idő érvényesül.

Balázs Attila regényében dr. Johann Faustra, illetve Hatvani Istvánra testileg és lelkileg is a végtelen idő érvényesül. Ebből következtetve is bizonyítható, hogy mások, mint a többi kórházban dolgozó személyzet. Halhatatlan emberek, mindaddig míg az ördöggel megkötött szerződést nem rúgják fel. Olyan képben jelennek meg, mint amelyben lelküket adták az ördögnek. Idősek, de már tovább nem öregednek.

Időutazás

„Gyakran mesélik emberek, hogy látták. Legsűrűbben természetesen Debrecenben tűnik fel, de találkoztak már vele Szegeden is, Sopronban, Miskolcon, Baján, Békéscsabán, Ózdon, Ondódon, Keszthelyen, hovatovább egy ízben Kelebián. Budapesten ugyancsak gyakori „kedves” vendég. Egyesek tudni vélik, hogy a fővárosban a Bimbó utca elején rögtön balra található libazöld paneltömbben húzódik meg, de erre nincs szilárd bizonyíték. […] leginkább úgy éjfél előtt, tizenegy és tizenkettő között szokott feltűnni valamelyik kihalt utcán – főleg akkor, amikor a felhők a hold elé tolulnak, a város hangulata megváltozik, s a harangok kondulni készülnek.” (BALÁZS, 2019, 13.)

Dr. Hatvani István tudatosan teleportál vissza az időbe, hogy megbizonyosodjon számára érdekes dolgokról, egy-egy tudományos kísérlet érdekében, főként női áldozatokat vizsgálván. Vizsgálódásának tárgya az agy és a szív közötti érzékeny összeköttetés megszakítása, miután a fejet elválasztják a törzstől. Kíváncsi volt, vajon Charlotte Corday levágott feje valóban elpirult, amikor már rég elválasztották a saját törzsétől?! Szemtanúja volt Boleyn Anna, majd Stuart Mária és Maria Antónia kivégzésének is.

A végtelen ördögi kör a Voltember megjelenésével az időutazás fogalma köré rendeződve szűkül le.

Központi kérdés: milyen mértékben, és hogyan lehetne alkalmazni a sürgősségi betegellátásban, valamint milyen következményekkel járhat.

A két polihisztornak kedvezően szolgált a semmiből páciensként hozzájuk vetett Tesla, mivel úgy vélekedik, hogy képes lenne kidolgozni a betegek teleportálásának módját. A kórházi mentőautós sofőr áramot vezet a korházi ágyába, ami kétségkívül Tesla (újbóli) halálát okozza. „A mágneses tér hozta, a mágneses tér elvitte. Esetleg Isten hívta el, vagy a fényimádó Lucifer kérette magához?” (FEKETE, 2019)

A VOLTember

„Nem hazudnék, nem emlékszem az utasításra. Csak annyira, arra viszont nagyon, hogy: Bumm!!!” (BALÁZS, 2019, 178.)

Nikola Tesla maga a Voltember, „a Paradicsomból kiesett”, nem más, mint az ördögi szféra képviselője. Akár Madách tragédiájában Lucifer. (BENCE, 2019)

Lucifer nagyravágyó, elégedetlen és osztályrészét követeli. E miatt kiesvén a mennyei Paradicsomból Isten a Földre üldözi, de mint tudjuk „… hasztalan rázod porláncodat, / Csatád hiú, az Úrnak ellenében.” (MADÁCH, 1994, 13.)

Balázs Attila német Faustjának szavaival élve Nikola Tesla is az „égből pottyant, mint a Mr. Bean.” (Balázs, 2019, 132) A műben dr. Johann Faust szaglása igen kitűnő, és egyből kiszimatolta ki az új beteg a vidéki kórházban: „-Úgy hívják, hogy Nikola Tesla. Kieshetett a Mennyek országából. Kilökték volna a Paradicsomból? Vagy katapultál a Pokolból.” (BALÁZS, 2019, 134.)

Balázs Attila a XX. század valós figuráját formálta meg műve egyik központi alakjában, a szerb nemzetiségű fizikust és feltalálót, Nikola Teslát. A világ egyik legjelentősebb tudósainak és feltalálóinak egyike, az a technikai találmány, amit ma az emberiség felhasznál, egyenesen tőle ered.

„Találóan mondják rá, hogy ő találta fel a 20. századot. Itt meg A VoltEmberben egy elfelejtett kórház elfekvőjében, több más „Fausztnak” tartott zseni társaságában várja léte végét.” (BARTUC, 2016)

Nikola Tesla alakjára Balázs Attila a Kossuth Rádiónál elhelyezett bronz mellszobor képében figyelt fel: „Úgy tűnt, ahogy megálltam a közelében, mintha jól érzékelhető erőtérbe léptem volna, amely furcsa bizsergést kelt a tagjaiban, a hajhagymáimban, a halántékomban, az ujjbegyeimben. Nem tudtam mivel magyarázni (talán a nagy adótoronnyal az udvarban, a fene tudja, nem értek ezekhez annyira). Furcsa, hogy ez az érzés máskor is megismétlődött, ráadásul ahogy próbáltam volna kilépni belőle, ez az erőtér elkezdett tágulni. Alig tudtam szabadulni tőle. Harmadszorra már a rádió másik épületében is éreztette hatását, és akkor megértettem, hogy Nikola Tesla bűvkörébe kerültem. Íróként nekem is világossá vált, mi lehet az, amit megtehetek az érdekében.” (BARTUC, 2016) A krónikák úgy zengik, hogy Tesla fejből tudta szavalni Goethe Faustját, amit maga Balázs Attila is megemlít a könyvében.

A Voltember a semmiből pottyant, akire a park bokrai között találtak rá, eszméletlenül: „De úgy, mint aki valahonnan a magasból zuhant le.” (BALÁZS, 2019, 131.)

„Távozz idegen!” (MADÁCH, 1994,13.) Lucifert kitagadták a Mennyek országából, e miatt érkezik a Voltember a semmiből, pontosabban a magasból. A szabályoknak ellenszegülve, a Paradicsomból kilökve, most a Földön próbál új életet.

De amilyen misztérikusan érkezett a semmiből, úgy is tűnt el egy szempillantás alatt. Semmi nyom nem maradt utána. „Mozart Requiemje. Egyre erősebb, nagyon hangos. Végül valódi sátáni kacaj vegyül bele, visszhangzik, mennydörög.” (BALÁZS, 2019, 257.)

Az ember tragédiájában az Úr szerint Lucifer fontos része a világegyetemnek, mivel a rossz nélkül nem lehet értékelni a jót. Balázs Attila regényében szintén szó esik Lucifer „jó tulajdonságáról”: „… azóta szívesen időzik a keresztutakon meg a templomok bejáratában. / – Ugyan miért? / – Hogy megsúgja az embereknek: létezik választás.” (BALÁZS, 2019, 60.)

Végezetül az Úr biztató szavai csendülnek fel: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!” (MADÁCH, 1994, 14)

A Magyarfauszt olyan, mint egy huszonegyedik századi hitvita, amely minden szempontból egy vidéki korhű magyar kórházban zajlik.

Végül a három főszereplőből csupán kettő marad. Hatvani doktor a képeken már csak szellem képében jelenik meg. Lucifer feltűnik az objektumban, Hatvani professzor viszont el.
„A Magyarfauszt című regény tudatosan veszik el a részletekben, kúszik le egyre inkább a megértés mélyrétegeibe – hiszen tudjuk jól, az ördög a részletekben lakik…” (BARLOG, 2020)

Források:

Balázs Attila: Magyarfauszt. Forum Kiadó. Újvidék, 2019.

Goethe: Faust. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2004.

Madách Imre: Az ember tragédiája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1994.

Internetes források:

Barlog Károly. 2020. A Faust-klinika. A hónap könyve, kritika. https://barlogk.wordpress.com/2020/02/06/a-faust-klinika/ (2020. 08. 09.)

Bartuc Gabriella. 2016. Balázs Attila A VoltEmberről: Fausztok az elfekvőben. Veszprém@kukac.

http://www.veszpremkukac.hu/balazs-attila-a-voltemberrol-fausztok-az-elfekvoben/?fbclid=IwAR0pOYwBQTsotcZkudHfqOzKkfsmpfdMKKaKCNUXapHa-RDDB3L6XNoN_Ec (2020. 08. 04.)

Bence Erika. 2019. Balázs Attila: Magyarfauszt. Kortárs. (2020. 08. 03.)

Berta Dóra Bella. 2019. Hatvani István, a „magyar Faust”. Szinapszis.
https://www.szinapszis.org/2019/11/21/hatvani-istvan-a-magyar-faust/?fbclid=IwAR226H0PEH-qAVIDFjw1fRux6EZQBPjc4w-uZqmde8hKBwI24FJCtl7dJqc (2020. 08. 04.)

Fekete J. József. 2019. A mindig derűs puli és a baljós fekete kandúr. Magyar Szó.
https://www.magyarszo.rs/hu/4083/Velemeny_Olvasolampa/207498/A-mindig-der%C5%B1s-puli-%C3%A9s-a-balj%C3%B3s-fekete-kand%C3%BAr.htm
(2020. 08. 07.)

Horváth Károly. 1989. Az ember tragédiája és korabeli kritika. Irodalomtörténeti Közlemények 93. évf. 5-6. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00356/pdf/itk00001_1989_05-06_530-557.pdf
(2020
. 08. 06.)

Legeza Ilona. 2011. Madách Imre.
http://legeza.oszk.hu/sendpage2.php?rec=li1302 (2020. 08. 05.)

Lódi Gabriella. 2019. Fausztok a kórteremben. Magyar Szó.
https://www.magyarszo.rs/hu/4093/mellekletek_kilato/208059/Fausztok-a-C3%B3rteremben.htm (2020. 08. 04.)

Mikszáth Kálmán. 1885. A magyar Faust. Ponticulus Hungaricus. XIV. évfolyam 12. szám 2010. december.
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/mikszath_faust.html
(2020. 08. 08.)

Pápay Aranka. 2008. A tragédia. Héttorony.
https://www.7torony.hu/2008/10/papay-aranka/a-tragedia/ (2020. 08. 07.)

Révész Erika. 2016. Ősbemutató – A Voltember. Veszprém@kukac http://www.veszpremkukac.hu/osbemutato-a-voltember/?fbclid=IwAR1cFY_CZNND7oBNL7KBLh-ml3GWgkjDsPJQEgDb2u96WYWGNaFTXGwQfOM (2020. 08. 04.)

Szalma Brigitta. 2019. Kórtermi disputák. Magyar Szó.
https://www.magyarszo.rs/hu/4136/kultura_irodalom/210582/K%C3%B3rtermi-disput%C3%A1k.htm (2020. 08. 04.)

Szarvas Melinda. 2019. Voltregény. Könyvkritika. Élet és Irodalom. LXIII. évfolyam. 43. szám.
https://www.es.hu/cikk/2019-10-25/szarvas-melinda/voltregeny.html (2020. 08. 09.)

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .