Petro Éva: Komikus kísértetjárás (Balázs Attila: Magyarfauszt)

Balázs Attila regénydrámájának-drámaregényének, a Magyarfausztnak (2019) három időben és térben ugyancsak külön világot képviselő híres személy a főszereplője. Nevezetesen a XV. században élt dr. Johann Faust, a XVIII. században tanárkodó dr. Hatvani István és a XX. század nagy tudósa, Nikola Tesla. „Mindhárman eladták a lelküket az ördögnek az örök életért“ és a biztos sikerért cserébe. (Tóth Loon)
A három ördöggel cimboráló lángelme vitatárgya „a Mindenható és az örökké ott szekundáló Sátán munkálkodása, valamint „a hajlékony, itt-ott előrefutó vagy elmaradó, az események mögött poroszkáló idő problematikája“, bevonva szóváltásukba a Föld keletkezésének különböző elméleteit a Teremtéstől a hawkingi „Nagy Bumm”-ig. (5.) Beszélgetnek továbbá életről, halálról, krónikások által lejegyzett és hiteltelen történelmi eseményekről, költészetről, irodalomról.
A következő oldalakon közelebbről megismerkedünk a fent említett személyekkel, kiderítjük azt is, hogy kit neveztek a magyar történelemben Magyar Faustnak, valamint elmélkedünk a teleportáció fogalmáról is.
Ki volt dr. Faust? Johann Georg Faust a német reneszánsz hírhedt orvosa, filozófusa, alkimistája, okkultistája, asztrológusa. Élete(i) során gyakran vádolták csalással. Az egyház szentségtörőként bélyegezte meg, aki az ördöggel cimborál. „Több jeles irodalmi mű, remekmű központi figurája volt és maradt.“ (15.) Alakja ihlette például Johann Wolfgang Goethe Faustját. Goethe hőse és dr. Faust is örökké kutató, a lét értelmét vizsgáló lélek, aki azonban soha nem lel nyugalmat.
„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitünő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István.“ (Jókai Mór) A regény központi cselekményszála e jeles ember köré szerveződik.
Dr. Hatvani István (1718–1786) volt a magyar Nikola Tesla, aki 1749-től közel negyven éven át a Debreceni Református Kollégiumban mértant, bölcsészettant és Magyarországon elsőként vegytant tanított. Korának legnagyobb tudósa volt. A kísérleti oktatás egyik legjelentősebb hazai úttörője. Bemutatott kísérletei az újdonság erejével hatottak, és legendás hírnevet szereztek neki. Személye körül már röviddel halála után bűbájos tudományáról és az ördöggel kötött szerződéséről szóló anekdoták és ironikus történetek keringtek.
A Magyar Faust elnevezés az ő nevéhez fűződik. Az ő nevét helyettesíti. Polihisztorunk ördöngös történeteit a magyar kulturális emlékezet is számontartja: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is Magyar Faustként emlegeti műveiben.
Miért is ragadt rá ez a jelző? „Hatvani csillapíthatatlan tudásszomja több tudományra is kiterjedt, ezért az a hír járta róla, hogy azért ért annyi mindenhez, mert eladta a lelkét az ördögnek. A debreceniek hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni. Ezek a mendemondák magyarázhatók bűvészi képességeivel és csillagászati ismereteivel is, de közel állt hozzá a fizika, számtan, mértan, teológia, orvosi élettan, valamint hidrosztatika, amelyeket maga is oktatott.” (Berta Dóra Bella, Szinapszis, 2019.)
Az immár második életükben praktizáló két orvos, dr. Hatvani és dr. Faust két műtét között vitatkozik a világ dolgairól. Már unalmas lesz számukra a saját nézőpontjukat védeni, ezért elkezdik váltogatni azokat.
A harmadik ördöggel cimboráló tudósember a szerb származású fizikus és feltaláló, a világhírű Nikola Tesla (1856–1943), azaz a VoltEmber, akiről az a hír járja, hogy fejből idézte Goethe Faustját. Azt mondják, ő találta fel a 20. századot. A szintén másodszorra megszülető, láncdohányos, beteges kinézetű Nikola Tesla csatlakozik a két doktorhoz, hogy most már hármasban vitassák meg a világ és az élet kulcskérdéseit.
Nikola Tesla megjelenése Balázs Attila művében meglepetésként éri az olvasót. Derült égből pottyant bele a történetbe, ahogyan a parkba is – szó szerint. Kilökték a mennyek országából? Vagy maga az Úr küldte kifürkészni, elérkezett-e odalenn az idő fiának második leküldésére? Nem kapunk rá pontos választ. Eltűnése épp oly rejtélyes, mint érkezése.
Olyan tudományos, gyakran fizikával kapcsolatos témákat feszeget a három legendásan ördöngös figura, mint amilyen például a szűznemzés, a feketelyuk, vagy éppen a teleportáció fogalma. Nikola Tesla révén a végtelen fausti történet a teleleportáció fogalma köré rendeződve szűkül le. „Központi kérdés, vajon ezt milyen mértékben, hogyan lehetne alkalmazni a sürgősségi betegellátásban, nem utolsósorban milyen következményekkel járhat.” (5.)
Mi a helyzet ma, a való világban ezzel a tevékenységgel? „Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját” – tájékoztatja az olvasókat (többek között) az Origo 2017-ben megjelentetett cikkének címe. „1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.”
De vajon lehetséges-e emberek áthelyezése egyik helyről a másikra? Erre az elméletre Albert Einstein egykor már rávágta, hogy kísérteties és képtelenség. Feltételezhetően tényleg az. Fizikai lehetetlenség. De ki tudja, mit tartogat még a jövő? Egyes fizikusok azt állítják, hogy bár még messze van az a szint, ahogyan Scotty a Star Trekből bárhonnan bárkit egy mozdulattal áthelyez, de a dolog lehetséges, hisz azt semmilyen alapvető fizikai törvény nem tiltja. Elgondolkodtató. Jogosan vethető fel az a megállapítás, miszerint: mindennek van alapja (például a sci-fi filmeknek). Talán az emberek teleportálásának is van?
Biztosan sokan eljátszadoztunk már azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha tényleg képesek lennénk rá. Mindenki ide-oda utazgatna a világban egy szempillantás alatt. Milyen jó is lenne! Nem kellene többet autóra, busz-, vonat-, hajó-, repülőjegyre stb. költeni. A Föld ennek csak örülne, hiszen ha nem használnánk közlekedési eszközöket, jelentős mértékben segíthetnénk a globális felmelegedés megfékezését.
Balázs Attila regényében, azaz a regény elbeszélésében ez a művelet kétség kívül lehetséges. Gondoljuk vissza Hatvani professzor teleportációira, sőt mi több: időutazásaira. Többször is teleportál, visszamegy az időben, többek között, hogy bizonyosságot nyerjék, igaz-e az a legenda, miszerint Charlotte Corday levágott feje a törzstől elválva is képes volt elpirulni, miután a hóhér arcul ütötte. Ennek bizonyítása céljából a professzor megtekinti Boleyn Anna, majd Stuart Mária és Maria Antónia kivégzését is, de a kísérlet nem hoz eredményeket: mindhárom esetben groteszk jelenetbe torkollik a megfigyelés. Amennyiben Nikola Tesla nem tűnik el oly váratlanul a kórteremből, talán a sürgősségi betegellátás megkönnyítésében is meg tudták volna ezt valósítani.
„Az ördögi polihisztor figurák egymással versengő szellemi párbaja az abszurditáson túl kimondottan élvezetes intellektuális humort is kölcsönöz a szövegnek, amely elsősorban a rövidebb történettöredékekben csillan meg.” (Szarvas Melinda, Élet és Irodalom, 2019.)
A Faust-könyvek a világdrámák sorába tartoznak; gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel a világirodalom legnagyobb alkotásai közé tartoznak. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?