VERS

Benyó Tamás: Íme, az ember

Szél fútta porból lett virág
Merészen tátog az ég felé,
Büszkén és ostobán felvág,
Mellét döngeti: övé
Minden, mi a nap alatt enyészik,
Majd láthatatlan húzza el magát
Végzet nélkül a fekete sírig
Épít magának örök hazát.