ESSZÉ

Albert Éva: A kitömött barbár és a Balatony család

Péterfi Gergely, a Kitömött barbár című regény írójának monogramja majdnem megegyezik Pálfi György, a Taxidermia című film rendezője nevének kezdőbetűivel, így miért is ne értelmezhetnénk együtt, egymás mellé állítva a két zseniális alkotást? A regény és a film között, persze, nagyon sok hasonlóság, közös vonás áll fenn, nem csak az említett egyezés.
A regény címe bármennyire is metaforának tűnik, nem az: szó szerint kell értelmeznünk. Valóban egy kitömött emberről van szó, pedig kitömni állatokat szoktak, nem?
Angelo Solimant, a korabeli Bécs legműveltebb emberét, halála után a császár parancsára kitömték. Barbárnak tekintették; soha nem fogadták be abba a világba, ahová a sorsa vetette.
A Taxidermia cím nem ennyire sokatmondó: az állatbőr kitömésének és preparálásának eljárására utal. A film alaptörténetét a 20. századi zűrös magyar história képezi a Horthy-korszaktól a rendszerváltásig. Parti Nagy Lajos A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című szövegein alapszik a történet. A filmet keretbe foglalja, egy műtárlat bemutatása vonja keretbe: ezzel kezdődik, és ezzel is végződik a történet. A tárlat középpontjában a Lajos által kitömött Kálmán teste helyezkedik el, a legfőbb kiállítási elem mégis magának Lajoskának kitömött teste, testszobra.
A film a család három generációjának történetét mutatja be; tagjai idegenek a világban, épp úgy, mint Soliman A kitömött barbár ábrázolta világban.
Az első generációt Marosgoványi Vendel képviseli, aki egy hadnagy tisztiszolgája. Számkivetettként él, állandóan megalázzák. Esténként a tiszt fáskamrájában alszik, fekhelye egy forrázóteknő, és egy gyertyával simogatja magát, hogy felmelegedjen. Nyúlszája van. Megvetett, más, idegen. Folyamatosan saját szexuális fantáziavilágban él. A hadnagy feleségéről, a lányairól képzelődik. Fantáziálásának még elvontabb tárgya a kis gyufaárus lány az ismert meséből. Egyik este a hadnagy felesége meglátogatja, a sok mindenre használt, ezúttal disznóságokkal megrakott fateknőben közösülnek. Morosgoványi vágya ugyan beteljesül, de reggel az élete is véget ér: a hadnagy főbe lövi.
Második szereplő az evőbajnok – az apa. A hadnagynak fia születik, disznófarokkal a hátsóján, amit az apa egy csípőfogóval letép. A fiút Kálmánnak keresztelik, és amikor felcseperedik, evőbajnok válik belőle. Kálmán és a női szakosztály bajnoknője, Gizi összeházasodnak, de az esküvő alatt Gizi már megcsalja, később el is hagyja. Kálmán lassan kiöregszik a versenyzésből, karrierje véget ér. Óriásira hízik, és mást sem csinál, csak a tévét nézi. Közben próbál evőversenyzőt csinálni a macskáiból.
Kálmán is mindvégig idegen volt a világban, és nem tudott érvényesülni abban az egyetlen dologban sem, amiben a legjobb volt: a versenyevészetben. Végül több száz kilósra zabálja magát, és méginkább elzárja magát a külvilágtól.
A harmadik generáció képviselője a fiú, Lajoska, aki mindössze másfél kilóval jött a világra. Egyedül él, és csak a munkájával foglalkozik, valamint kövér apját ápolja, akivel egy nap a ketrecből kiszabadult macskák végeznek. Lajoska kitömi apja tetemét, majd egy gépezetbe szíjazva magát, önmagával is végez: a gép kibelezi, levágja a fejét és egyik karját, így teste egy ókori szoborrá alakul. Ő az, aki ugyanolyan sorsa ítéli önmagát, mint amilyenre Solimant kárhoztatták halála után.
Angelo Soliman testét császári parancsra tömik ki, és azért állítják ki a múzeumban, hogy példát statuáljanak vele. Színes, afrikai ruhákba öltöztetik kitömött testét, olyan darabokba, amilyeneket ő soha nem viselt az élete során.
Balatony Lajos azért preparálja ki magát, hogy örökké fennmaradjon az emléke. Olyan személynek ábrázolja a szobor, amilyen az élete során sohasem volt.
“Ez az idegenség lényege, valami olyasmit csinálni, aminek az átlagember számára semmi értelme” (Péterfy Gergely: Kitömött barbár, Kalligram, 2014)

Felhasznált irodalom:

Könyv:
Péterfy Gergely, 2014. Kitömött barbár, Budapest: Pesti Kalligram Kft.
Film:
Pálfi György, 2006. Taxidermia

Bak Róbert, 2014. Péterfy Gergely: Kitömött barbár. ekulúra.
http://ekultura.hu/2014/11/02/peterfy-gergely-kitomott-barbar 2020. 09. 02.
Baski Sándor. Taxidermia. Filmarchív. https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/taxidermia 2020. 09. 02.
Somi Éva, 2014. Kitömött barbár. Bárka.
http://www.barkaonline.hu/olvasonaplo/4765-a-kitomott-barbarrol
Margitházi Beja, 2007. Prepa(pa)ráció. Filmtett. https://www.filmtett.ro/cikk/740/palfi-gyorgy-taxidermia 2020. 09. 02.

Smid Róbert, Péterfy Gergely: Kitömött barbár. MMA-lexikon.
https://www.mmalexikon.hu/kategoria/irodalom/kitomott-barbar 2020. 09. 02.
Újvárosi Emese, 2014. Idegen testek (Péterfy Gergely: Kitömött barbár). Holmi.
https://www.holmi.org/2014/08/ujvarosi-emese-idegen-testek-peterfy-gergely-kitomott-barbar 2020. 09. 02.