Márkus László: Tankák

suta siráma
csal lépre dölyfös bakot
agancsa dísz lesz
a nász édes ízét nem
érzi kamilla ágyán
*
angolna siklik
moszatos kövek fölött
étkezni készül
szájában apró kishal
reménye lassan elhal
*
léprigó röppen
új nászt remélve ágról
ágra serényen
régi kedvese emlék
hetyke héja begyében