Oláh Károly: [legdrágább kincsem…]
legdrágább kincsemlegyen a szegénységkeresztüláramlik rajtamegy vágyak nélküli fájdalommegpihen a csenda tétlenség keblébenelfelejtetten irigykedninevetni hamis mosollyalállom és virágerre éhes most a világde lesznek olyanokkik hosszú unalmukatkorsó sörbe fojtjákén még kegyelemmel hallgatokmert jogom van hozzáha nem is másértcsak egy pillanatnyi jóérthallgassatok kegyelemmeltanuljatok meg…
Gellén Bianka: Őrület
Beleőrültünk a világba.Vagy a világ őrült mibelénk.Ahogy én őrültem tebeléd.Tudod, ahogy mi egymásba,és belefeledkeztünk miegymásba. De már nincs mi.Te vagy, és én vagyok. Vak vezet világtalanta semmibe.
Száldobágyi Csaba: Kék kalap
Csikai Gábor: „Mint a darvak”
szívem mélyén ott a darvakfelszárnyalni most akarnakoda ahol várja őketminden fattya az időnek két szemükben forr a holnapés lásd mégsem haldokolnakkarmaik közt sír a végzetés lásd mégis visszatérnek akkor lesz majd a nagy ünnepha szívem partján ülnekés akkor jön a nagy…
Varjú Zoltán: Lassú menetben áll
Még pár lépés, még egy utolsó sóhajVisz tovább, térdem lassú menetben áll.Mozdony sem fújtat, néma a becsület,Füstöt okád a fájdalom, korom szitál,Sötét eső mossa le a csend mélyibe,Ahogy a sebzett föld, a lélek felkiált.Riadt szemekben ül meg a félelem,Üres terekben megrekedve…
Torma István: Ibolyka, mi van veled mostanában?
Elmesélem legnagyobb titkomat, amit soha nem meséltem el senkinek, pedig már mesélhetném, mert akik szereplői voltak, azok nem ezen a vidéken élnek, meg sok idő telt el azóta.
Maros Márk: Óriásként áll
A nagyfiúk gőgjében megvetia lábát egy pizsamás kisgyerek.Minden rettegésünk a felnövéstőlóriásként áll elénk és dicsérimagát. Megrontásban edzettlelkünkben a beavatás emlékekísér és a felkészülés: a szánkkalegyesével kihalászott almák,a zsákokban feszengve ugrálás,a homlokunkra firkált sértések,a kötélhúzás, a rajtunk röhögés.De vajon elég lesz-e mindez…
Lövei Sándor versei
Havazás napján Havazás napjánkopaszon kéklik a járda a megsárgult gyepszalagutoljára még bejárjaa garázsig az utat.A levegő sűrű lesznehéz kristály üveg,hallgatózni kár ilyenkor,némább a földa halott bolygóknál.Mire az első hópehely eléri a légkört,már fehér éjszakára készül a város,hajnalig virrasztó szélre,kovakő szürke égre.Minden…
Aranyi László: Szabadság
Híres B Ede: Próbatétel
kemény napok jönnek –mennekelviselni őketvégtelen türelmemhagyoma sátánt dolgoznide győzni a végénén fogok