VERS

Bartha György: közös kívánság

aznap reggel nagyon sűrű volt a köd
függöny takarta el a kertet semmi sem látszódott belőle
a szobát kifejezetten erős teaillat töltötte be dékárt még csak félálomban
nyújtózkodott a királynő pedig fél fenékkel ült ott az ágyuk szélén
múlik a nyár vélekedett a nő no de igyál a teából jót fog tenni
dékárt felkönyökölt még félálomban bámulta az ablakot a lengeruhás nőt
felcsigázva nyúlt a csészéje után kortyolt azután elmerengett
tudod álmot láttam és azt hiszem meg kellene látogatnom
a birtokom elhanyagoltam szólt igen tudom mindig ilyenkor
kelsz útra és én itt savanyodok zsörtölődött a nő
(a reklám: ha sokat utazik vegye igénybe „kőút” biztosító levelünket)
soha nem jutott eszedbe hogy esetleg magaddal vigyél pedig sokszor szívesen mentem volna
mondjuk párizsba érdekelt volna az új divat hiába a sok apró ajándékod
a divathoz te semmit sem értesz semmi érzéked hozzá
igazad van nevetett dékárt és ezúttal szívesen látlak mert be kell
vallanom sokszor hiányzol te is nekem s talán segítségemre is
lehetnél hogy befejezzem könyvemet a nő tágra nyílt
szemmel nézett rá felugrott vidáman akkor máris csomagolok
(közérdekű: hamarosan új fejezetekkel folytatjuk a történetet
de lehetőségünktől függően megismételjük a régebbieket is)

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .