VERS

Márkus László: Teknősbéka péncél

Teknősbéka páncélt
kunyerálsz a sorstól
testeset, erőset,
amilyen az óbor.

Meghúzódnál benne
csendesen, szerényen,
vénülő testedben
meglapul az éned.

Oroszlán jelmezben
nyuszi szíve dobol,
délceg járás helyett
árnyékban kóborolsz.

Páncélozott testben
bennszorul a lélek,
nem nyújt bátorságot
ily nyugalmas élet.

Teknősbéka házban
kizárod a reményt,
hogy megízleld benne
másik test melegét.