VERS

Debreczeny György: macskalábnyomok (Hajnal Éva nyomán)

mintha legalábbis ismernénk
a macskalábnyomokat
vagy mintha ők ismernének bennünket
macskákat kerget a bánat a fákra
de nem tudnak lejönni
nézzük az eget vágyakozva
de nem tudunk felmenni
a szomszéd kölcsönkérte a létrát
nem érjük fel a fodros felleget
pedig van egy fodros ruhácskám
de nincsenek rajta macskalábnyomok
és talán ez a baj
fodros ruhácskámban alszom el
az óvodában a csendes pihenőn
de mire felébredek
látom a csipkefüggöny mögül
eltűnt az égről a fodor
egy kicsit szomorú vagyok
de legalább nem tűntek el
a macskalábnyomok
talán pipacsmezőn lépdelnek
a macskák vagy éppen heverésznek
jó lenne nekem is
pipacsmezőn sütkérezni
vagy heverészni nyomtalanul