PRÓZAIRODALOM

Handó Péter: Szokványos történet

Wágner úr reggel nehezen ébredt, este meg könnyen elaludt. Házaséletének bizonyos része ettől a nászéjszakán túl megszakadt.
Így ment ez ötven éven keresztül, élete aktív időszakában.
Asszonya rosszalló tekintetét látva, mintegy ártalmatlanítva a szóbeli szapulást, gyakran mondogatta, hogy fordítva talán jobb lenne. Miután nyugállományba vonult, ebbe is belekóstolhatott. Hallgathatta asszonyától éjre éjt:
– Mi a fészkes fenét vagy még fenn ilyenkor?
Erre más nem jutott eszébe, de ez is megtette, mert asszonya – tovább nem firtatva a dolgot – pillanatokon belül ismét hortyogott a nyugalma kedvéért:
– Mindjárt fekszem. – Vagy: – Már felébredtem.
Aztán fogott egy könyvet, majd kiballagott a konyhába, hogy a másik álmát ne zavarja.
Végül könyvet se fogva kisurrant az életből.