VERS

Bartha György: az előkészület

a fogadóba visszatérőben dékárt még fásultan
hevert a hintóban de céljukhoz közeledve egyre élénkebb lett
beszélni nem beszélt csak később mosolyodott el szeme alját tapogatva
a királynő megértően hagyta gondolkozni nem kívánta magára
vonni a figyelmét dékárt pedig a fogadóban azonnal
megkereste a bírót négyszemközt hosszasan tárgyaltak mindketten
elégedetten bújtak végül elő dékárt azonnal magyarázta is a királynőnek
megegyeztünk hogy a tél beálltáig vagy amíg a kúriát újjá nem alakítom bérelhetjük
itt a szobát a lovakat és a hintót ugyanakkor elcserélem erre az időre a bíró
ökrös szekerére az most több haszonnal járhat a nő helyeslően bólogatott
úgy tűnt mindkettőjüknek hogy helyes úton járnak lefekvéshez készülődtek
de dékárt nem tudott elaludni s kiült az udvarra pipára gyújtott hosszasan
fújta a füstkarikákat belemeredt az éjszakába meggyőződve hogy megtalálta
a helyes megoldást közben a nőnek is eszébe jutott valami és kitartóan
kutatni turkálni kezdett ruhás ládájában míg dékárt kint a pipájával vesződött s
megjegyezte mindebből a bírónak is haszna lesz hisz udvarában közszemlére teheti
a hintót és a világlátta lovakat a nő pedig elégedetten szusszant mikor meglelte
a keresett dolgokat (mert a svéd nők már az őskortól teljes jogú tagjai voltak a közösségnek
királyságnak dolgozhattak hajózhattak evezhettek harcolhattak akár a férfiak s ez
az elvárás alól a királynő sem lehetett kivétel nem csupán agyonkényeztetett
kényes kirakatbaba) csupán hajnaltájt pihentek el egy kis időre és dékárt nagyot bámult
amikor a királynőt meglátta az új kiadásban nadrágban hosszú ujjú férfiingben
furcsállta ugyan de nem vitázott tudomásul vette a változást ő is előállt az ökrös szekérrel
a királynő felült a bakra dékárt pedig a vezetéket fogva az ökrök nyakában lógó
kolompok ritmusára lépkedve elindult a kúria felé vezető úton