
Márkus László: Kezemtől kezedhez
Levél Kalász Istvánnak
Zsebedbe gyűrt papírgalacsin a világ.
Próbáltad kisimítani százszor, ezerszer,
e habókos nép mit öltögetett egymásba.
Betűgraffiti-pernyék peregnek belőle.
Gondolatfutamok, mik mit sem érnek,
cérnára fűzött áligék súlytalan sora.
Esszenciáddal nem pácolhatsz kövér húsokat.
Ne bánd, ily cudar a sámánsors.
Messzi űznek a meddő venyigék tüzétől.
Ott csahintó ebeknek kell a méltó hely.
Kelt Baján, 2021. július 10. napján
2 hozzászólás
Kalász István
Köszönöm, Laci.
Fábián István
Nagyon jó vers, köszönet érte!