Debreczeny György: Szerelem (Hajnal Éva nyomán)
egyik lábamról a másikra álltamszép hosszú a hajamrá is léptem véletlenülmert sokat gondolkoztam a szerelemrőlde az ember a szerelmérene lépjen rá hacsak nem muszájtélikabát tudtam hogy egyszer megtalálszés a szekrényben megtalállak én iseleinte nem gondoltam komolyanhogy meg kell szeretni a télikabátotde…
Rigó Tibor: Könyörgés
Elfáradtamleroskadnék véglegszentséges öledrehajtanám a fejemelveszni elfogyni egészenvolt otthonom ajtaját rázniengedj bemegpihenni adjújra testedben helyetburkodra vágyoma sötét tudatlanságban elveszni újraa mindeneket teremtő végtelen csendbe engedj most visszalegyél az elvesző fény feneketlen kútjafogadj be akkor is kérlekha már szakadt rongy a párna ésszétfoszlott…
Híres B Ede: Bukott vitéz dala
hol a rozsda martakardomvértem és sisakomhad fényesítemcsiszolom élesítemcsatára hív a butaságküzdenem kell újfent szól a gyermekhagyd apó a régi fegyverthasztalan vívnál velükkik lassan feledik a szótmit régen tanulhattaka tudatlanság kútjában ők minden naplejjebb merülneknem forgatnak könyveta biblia nekik emlékellenük hasztalana józan…
Holczer Dávid: Undorodni kezdtem a rímektől
Billy Collinsnak Undorodni kezdtem a rímektől.Egy oktáva vagy szonett már nem tud meghatni:ahányszor egy rímpár ölelkezik a fejem fölött,ahányszor a jambusok lüktetéséhez igazodik pulzusom –valami eltörik és a földre zuhan tehetetlenül. Ott hever millió darabban, szanaszétés ha összeszedném, csak a tenyerembe…
Köves István: Dicsekszik, örül, mint majom a farkának
Van úgy, hogy a költő még mindig bízik, még mindig remél,porszívó zúgása jelzi, üzemel még a legénylakás,teszi a dolgát, gépiesen, zakatolva, mint lemezgyári lendkerekes,zuhanyozik dúdolva, halkan, szappanozza simogatva ványadt,tetoválatlan testét, fogadva nappalt, keltét, köszöntve estét,belátja, fogkeféjén rég nem kopik már a…
Lencsés Károly: Őszi asztal
ribanc vérző hajnalszéttárja lábait. a horizonta táj megsárgult levélkoszorúsizeg-mozog.remegős sóhaj lehelet tölti meg,és ilyenkor arra gondolok milyenszép a köd.pulóverben állok fejemen kapucniszűkült tekintetem élét cigarettafüstfodra oltja ki.nincs más csak én. a közelifőutca motorzaja mantráváolvad bennem s gőzölgőkávé illata illan a széllel.kívánlak,…
Aranyi László képverse
félreolvasások 186.
rozsdamentes arcél(acél)* monológ férfi karóra(férfikarra)* semmiről nem állapodtak megtehát mindenről megállapodtak* nesz semmi fogd meg jól(nesze)* öt buktató amire figyelni kell a lakásmaffia visszatérítésénél(lakásáfa)* a házastársaknak nem muszáj mindenben egyetérteniük az Alkotmánybírósággal(mondja az Alkotmánybíróság)* jövőre rendezik meg az idei népszaporulatot(népszámlálást)* hatékonynak…
