Debreczeny György: Szerelem (Hajnal Éva nyomán)

 
egyik lábamról a másikra álltam
szép hosszú a hajam
rá is léptem véletlenül
mert sokat gondolkoztam a szerelemről
de az ember a szerelmére
ne lépjen rá hacsak nem muszáj
télikabát tudtam hogy egyszer megtalálsz
és a szekrényben megtalállak én is
eleinte nem gondoltam komolyan
hogy meg kell szeretni a télikabátot
de aztán ketten lettünk a csendben
fáztam és felvettem
azóta tudom mi a szerelem
nem látható azonnal
de mégis melegít
hűvös nyárban talán túlságosan is
amikor a madarak
már mellényt sem viselnek
olyankor kigombolom a kabátom
s egy feneketlen tó tükrében
nézegetem magunkat