VERS

Varjú Zoltán: Végtelen fájdalom

Valami végtelen nagy fájdalom
Omlik szét a vállamon
Kérdésekre válaszul
Csikkzsebekbe rejtett
Hanyag flegmaság felel
Nem haragszom senkire
Hiába sírnak síromon
Gyilkosok árva ősei
Hősei meg sem vívott
Csatákba menőknek
Belőlük lett szószegő
Adószedő a vámon
Sarcot szedő az ács fián
Keresztfát faragnak
Láthatatlan kezek
Tétován az égig mered
Tán felismered benne
Önmagadnak mását
Csalfa vétkesek között
Keresve mostoha sorsodat
Elkábít a kábulat hófehér
Tenyér kéri jussát tőled
Porban netán borban
Keresve vélt igazát
„In vino veritas” vagy
Csupáncsak egyszerű
Karitász tevékenységben
Fonnak nyakamra kötelet
Ami belém kapaszkodva
Omlik szét a vállamon – mint –
Valami végtelen nagy fájdalom