Benyó Tamás: Megtévesztés
Mit számít, hogy savanyú, vagy keserű a szánk íze?
Többre hivatott, ki kevesebbnek
s kevesebbre, ki többnek képzeli magát
egy falra vetített ló szomorú szeménél.
A kezdet bálvánnyá kövesedett pénisze körül
szemerkél hirtelen végzetünk pernyehada.
Még meggondolhatjuk, merre, meddig.
Elgereblyézve magunk után hőzöngő bűneinket
a megigazulás árnyékában
Idézhetünk esthajnalt,
ragyogó csillagot.
Benyó Tamás korábban a Szöveten:
Previous
Köves István: Anzix Prolinéziából
Newer
One Comment
Pingback: