VERS

Debreczeny György: ütött az óra

Híres B Ede fotója

Balaskó Jenő nyomán

szemed a nyár szemed talán ilyen lehetne még
amikor a hegyekben elolvadt a hó
elutazott és üdvözöl téged mire én gondolkozva
csöpögtem mint kutyaágyékból az élet
turháktól csipkés zenélő hidegtál
a hajad útja csendes ősidő
Holdnak folyama ima
azt mondta: „ne hagyj el!”

sötétzöld madár a szárnya súlyával
lopott virágcsokor
árad a hajad
belőled hajlana álmom is ha lenne
könnyű két lábaddal lovad átöleled
félkész mozdony és lisztből Himalája!
a semmibe sajtol a tömegnyomás
lakótelep végleges alaprajza.

irgalom!
nyelvkimetszés és lenyakazás
kinevelt ménesek ünnep-nyerítése
mintagiliszta kollektív krajcár
tavasszal mindenütt téged várnak
falnélküli házaim égnek észrevétlen
minden mosolyom mesés hullámverés
szállj tubi szállj mesemadár

ütött az óra a ronda toronyban.

Debreczeny György legutóbb a Szöveten: