VERS

Bartha György: a tél 4 (a levél)

a királynőnek ezután is szokása maradt hogy átnézze a férfi által eldobott irományokat
s ha versre akadt úgy azt a többihez csatolva eldugta mindig más helyre
dékárt közben egy időre felfüggesztette kísérletezését az írással ehelyett
a dolgozószoba falára polcrendszert szerkesztett és minden megörökölt könyvet jegyzetet
rendszerezett hetekbe került a munka mert ráérősen dolgozott egy alkalommal vigyorogva jött le a
toronyból kedvesem mondta úgy hiszem megtaláltam a módját hogy a vaduló rózsákat
megfékezzük valamikor ada-kaleh szigetén megismerkedtem egy török úrral aki rózsákkal
foglalkozott írok neki egy levelet hátha tud rajtunk segíteni a királynő megtapsolta miért
nem jutott ez előbb az eszedbe talán mert halogattam a dolgot tavaszig a postaállomás
létrejöttéig ám a szánt is ki kellene próbálni s a lovakat is illene megmozgatni
holnap befogok s elszánkázunk az első postáig szerintem te is élvezni fogd
nagyon jó ötlet legalább nem savanyodunk bele ebbe a már megunt semmittevésbe örülök
a postán összefutottak egy ismerőssel aki újabb hírrel szolgált hallottátok
hogy a bíró nagy bulit szándékozik rendezni a fogadójában szilveszterre szerintem a fia
nem rest minden birtokost értesíteni fog a királynő erre a hírre felvillanyozódott hiszen így
alkalma mutatkozott bemutatni végre divatos ruháit és az illatosítószerét dékárt ugyanakkor
túlzottan nem lelkesedett kedvese kedvéért azonban erre is hajlandóságot mutatott elmegyünk
ott leszünk persze ha a bíró minket is szívesen lát mire este hazaértek az ajtóra
függesztve meg is találták a meghívót a királynő szinte repdesett az örömtől

Bartha Györgty és dékárt korábban a Szöveten: