
Szentesi Edina: Őszidőn
Égboltnak szemtükréből reggelre
csak kiszökött az ősz
Óriáscseppek szapora dobolását
állja a háztető
Tejfehér a világnak komor ábrázatja
súlyos eső fulladva
süpped az aszfaltba
Érkezésedkor te csapzott ősz
vedd le kérlek küszöböm
előtt sáros cipellőd
Szentesi Edina verse korábban a Szöveten:
One Comment
Pingback: