Márkus László: Sáfárkodj jól

Felfeslett szirmokat
kecses bimbóvá
hajtogatni,
mosdatlan szavakat
megfüröszteni,
aszalt gyümölcsöt
simára vasalni,
hamis lélekkel
őszintén mosolyogni
nem lehet.

Lelked csak tiéd,
vagyon minden gondolat,
mi elhagyva szádat,
gyatra közhelyekké,
vagy míves mondatokká
lényegülnek majd
s visszahatva
lemoshatatlan stigmával
– mely jól látható,
jelöli lényedet.

Ha a mézes bödön másoké,
s neked a madzag jutott,
vigyázz arra hát,
mi mindig is tiéd marad,
szavakká kovácsolt
gondolataid esszenciájával
sáfárkodj okosan,
így stigmákat
kendőznöd nem kell sohasem.

Márkus László verse legutóbb a Szöveten: