VERS

Tóth Gabriella (Toga): Feszültség-oldás

Őrjítő csend lett,
nyughatatlan diszharmónia.
Kakofón hangok rezdülését
nyomta el az elfojtott vihar.

Villám csapott át az öreg tölgyön,
és az évgyűrűkbe rejtett görcsös emlékezet,
mint fojtogató börtön,
felszakadt.
Míg fáradt cseppek peregtek a fekete földre,
szivárvány vetült az égre
és a felszabadult lélek,
kényszerzubbonyát levéve,
lélegezve, mélyen,
ágkarját kitárva, túlélésre vágyva,
szabad lett, megnyugodott végre.
Mintha révbe érne.
Mintha révbe érne

Tóth Gabriella legutóbb a Szöveten: