
Lencsés Károly: Ha fáznak
Koccan, csörög a táj.
Leszedált angyalok
Tartják a lombokat.
Az égig nem érnek.
Loccsan, zörög az ég.
Iszákos Istenek
Alszanak alatta.
Az égbolt csak takaró,
Ha fáznak.
Koccan, zizeg valami…
Képzelődnek
Álmot látnak.
Fejét ingatja az Atya.
Semmi. A semmi lóg
A huzatos szobába.
Kötél a csend.
A csend szélére áll,
A halni akaró.
Koccan. Csörög.
Loccsan. Zörög.
Koccan. Zizeg a semmi,
Ahogy elengedik a lombot,
Ahogy lerúgják magukról
A takaró eget, és közéjük
Húzódik a meztelen
Halni akaró, ha fázik…
Lencsés Károly verse legutóbb a Szöveten: