Lencsés Károly: Ha fáznak

Koccan, csörög a táj.
Leszedált angyalok
Tartják a lombokat.
Az égig nem érnek.

Loccsan, zörög az ég.
Iszákos Istenek
Alszanak alatta.
Az égbolt csak takaró,
Ha fáznak.

Koccan, zizeg valami…
Képzelődnek
Álmot látnak.
Fejét ingatja az Atya.

Semmi. A semmi lóg
A huzatos szobába.
Kötél a csend.
A csend szélére áll,
A halni akaró.

Koccan. Csörög.
Loccsan. Zörög.
Koccan. Zizeg a semmi,
Ahogy elengedik a lombot,
Ahogy lerúgják magukról
A takaró eget, és közéjük
Húzódik a meztelen
Halni akaró, ha fázik…

Lencsés Károly verse legutóbb a Szöveten:

Lencsés Károly: Anya szült