Szigeti Alex: nincs

már az emlékezet bomló tenyere
sem érinti az arctöredéket
és mint megannyi frivol eskü
elporlad a szellem suttogása

egy távolodó táj homályára
ködfüggönyét húzza az idő
a mutatók futóversenyeznek
minden egyes körük múlthagyás

a babérfa napjai szétforgácsolódtak
dicsőségüket most elfújja a szél
míg a torkon akadt fűrészport
lemossa egy pohár felejtés

a falon összetört a kék tükör
töredékeiben csak két ember
kihűlt láza de fagyott nexusukat
is felváltja majd a semmi

ráborulva szemre szívre agyra
mint üres sírokra a fedél

Szigeti Alex verse legutóbb a Szöveten:

Szigeti Alex Létmagány című versciklusából