VERS

Szögi Klaudia: korai elválasztás

megszoktam a hideget

nem érzem érzékelem 

síró tündér színpaletta 

a szomszéd lakásban meg 

kint felejtettek 

egy pástétomot az ablakban 

ha rámszól azt kéri 

öltözzek fel jobban 

valakinek nagyon kényelmes az élete

túl kényelmes 

el kellene menni 

– az tényleg egy hideg tél volt  

az egyetlen meleg nap

izzadtak a csövek a falban 

és olajfesték illat volt az ablakban 

a szomszéd festményt szárított 

citrom volt rajta 

és egy gyertya

rajzoltam neki egy macskát 

a szájában rózsával

repülőt hajtogattam de leesett 

nagy fényes szürke sivatagra a ház alatt 

ahol nem jártam mióta 

– az egy nagyon meleg nyár volt 

a művész egyik nap átjött 

kartondobozokat kért 

költözik és kell a hely 

pástétomot már nem vesz 

volt egy macskája 

elszerette tőle valaki 

nálunk nincsenek dobozok 

nincs mit beletenni 

minek őrizgetni 

– ez volt a filozófiánk 

vagy azt hittük ez az 

levesillatú volt a lépcsőház 

a fejemben éreztem egész nap a 

nyomást 

a vihar előtt 

tolja előre a meleget

és amikor azt hisszük 

hogy többet már nem tudunk elviselni 

a higanyszál még feljebb emelkedik 

– zárt ajtók és lila szemek sütibe rejtett segélykérő 

üzenetek

nagyon kemény év volt

Szögi Klaudia legutóbb a Szöveten: