VERS

Ternyila Pál: Utolsó utáni pillanat

elfogytak a holnapok
a tegnapok kupacba verődve nyomják
egymást
szemétdombbá

műremek-műhegyek karcolnak fellegeket az égboltra
s mit egykor derűs szemem csodált
mára vakfoltom tekint…

Ternyila Pál verse legutóbb a Szöveten: