Márkus László: Négy rövid

Zámbó Illés fotója

Ábránd

Pörölök a csalfa Holddal,
gonosz tréfát űzött velem,
ágyamba varázsolt téged,
ő s a furfangos képzelet.

Mámorító csókra vágytam,
falamon karcsú lény lebeg,
táncot jár az esti fényben,
sóvár lelkem vágytól remeg.

Vágyódás

Bár elfutnék most bárhová
vagy bebújnék az ágy alá,
ülhetnék ott, mint holmi szösz
várva csendben, míg visszajössz.

Káosz

Sok a panasz innen-onnan,
tetemrehívnak amonnan,
sárdobálók most a népek,
vége van a józan észnek.

Széljáték

Kis staniclit
kerget a szél,
lebegteti,
körbe zsongja,
űzi,
hajtja,
egyre feljebb
táncoltatja,
megforgatja,
majd megunva hirtelen,
tóba veti mérgesen.