
Márkus László: etűd csupán
madonnamosolyod
tűzzománc
ráégett szívemre
ringó csípőd
kéjsóvár ritmusa
táncba hívja
vágyódó lelkem
bársonyos bőröd
kószáló illata
lidércként csábít
látlak a tájban
lábam előtt a pocsolyában
Márkus László verse legutóbb a Szöveten:
One Comment
Pingback: