Apám labdája kerek volt. Pont olyan kerek, ahogyan egy tízéves forma srácnak kerek a világa.
Sárga keményfa kerítésünk volt. Ilyen girbe-gurba de aránylag egyforma lécekből állt. Alig vitte a fúró. Emlékszem ez még olyan fúró volt, aminek külön van a trafója. Én vagy húsz tonnásnak éreztem, mivelhogy egész nap cipeltem. A fúrót tartani sem bírtam, úgyhogy apám mindig szólt, ha már nem ért el a madzag a következő lécig.