mea culpa mea culpa mea maxima culpa az ingvén nappalt is éjjé tette értem a halál körme alatt az univerzum derék özvegy bojtár gyöngyháza delelő szívem reszkető fészke tizenötezerhétszázöt napom téli éneke négy csillag tartja kezemet lábamat légvárnak s egyetlen egy őrzi sírástól kínzott ágyamat ha állok ha nyújtózkodom már nem ér bánat tiport donorlét … Bővebben: Tóth Olivér: Negyvenharmadik zsoltár