Balaton László: Teraszrím
A kávéfolt mellé kövér húslégy száll / egy Sarcophaga carnaria, latinul is / le kell írni, mert a vers színvonalát / kétségkívül emeli
Balaton László: Hajóvonták találkozása
Keszthely felhős, huszonhét fok / szeles, délután zivatar várható / a Duna Mohácsnál háromszázhúsz / a húsleves felszínén két zsírsziget
Balaton László: Fénykép
Fekete erdő a tó körül / fekete fenyők, fekete tobozzal / a víz tükre sötétzölden feszül
Balaton László: Bach
Először csak Schumannt, és azért / mert Hamvas Béla és a Karnevál
Balaton László: Szép
Szép az ezüst nyár az út végén / az öböl is, a nádassal, a lyukas csónakkal
Balaton László: Csak oda
Kapkodva öltözött fel, ledübörgött a lépcsőn, és sokáig rohant. Mikor már elég messzire jutott, kocogásba majd sétára váltott, végül megállt. Előrehajolt, kezeivel a térdébe kapaszkodott, percekig zilált. Lassan felegyenesedett, légzése egyenletessé szelídült. Körülnézett.
Balaton László: Boldogság
Először nem akart hinni a szemének. Még életében nem nyert semmit. Ez így, ebben a formában nem igaz, mert egy vállalati ünnepségen – talán évzáró vacsora lehetett – Fortuna istenasszony megsimogatta kopaszodó fejét, és a tombolán kihúzták az ő számait tartalmazó…
Balaton László: Úttörőnyakkendő
A betonudvaron felsorakozott az összes raj
Balaton László: Cseresznyefa
Felnéztem a házra a cseresznyefa mellől / kicsi ház volt, szoba-konyhás
Balaton László: Keresztfeleség
A kukázók mindig udvariasan köszönnek / a napszaknak megfelelően
