Csontos Imola: Head First – avagy Hanna és a jegykiadó automata
Néha csak egyszínű ruhákat veszek fel. Nem tudom, hogy miért, ezt is a betegség javára írom. Van, hogy elméretezett kapucnis pulcsikat hordok, máskor a kedvenc virágos ruhámat kapom magamra. Azt szokták mondani, hogy az öltözék tükrözi a lelkiállapotot.
Csontos Imola: Leveszlek a lábadról
– Ez nem az én testem. – Pontosan! Végre kezdesz észhez térni! – Ez nem az én testem! – Ezt már mondtad.
Csontos Imola: Dance Monkey – avagy Zoé és a tavaszi szünet
Nagyjából tízéves lehettem, amikor a szüleim elváltak. Egyikőjüknek sem ez volt az első rodeója, mégis nagyjából fél évig húzódott az egész, mielőtt megegyeztek volna a feltételekről. Egyke vagyok, mármint nem teljesen, hiszen van egy féltesóm apai oldalról, ő lenne Boldi. Persze…
Csontos Imola: 7 rings
Sosem tartottam magam kifejezetten szabálykövetőnek, de még sosem keresztezte az utamat rendőr. Leszámítva azt az egy alkalmat, amikor Ürömre kellett hazajutnom Pestről, de nem volt pénzem, anyáékat meg mégse akartam felhívni, mert kissé eláztam, és nálunk volt otthon egy ki nem…