Ennyit mondott, és a helyére ült. Nem tudtam hová tenni ezt a megnyilvánulását, a megvillanó egyéniségét. Melyik fiókba toljam be... hogy viszonyuljak hozzá. Szabolcs vagyok, megvertek a múltkor hazafelé. Sokáig még a fülemben csengett ez a bemutatkozó mondata.

Akár egy távolkeleti mese, úgy kezdődött. Hírek, tények, mégis meseszerűen hatott. Hittem is, meg nem is. Kínában, vírus, elszabadult, pokol. Aztán Olaszország. Különféle kommentárok, beszéltünk róla. Az országok nem reagáltak, senki semmit. Vihar előtti csend. Miután felütötte a fejét mindenhol, kezdődött…